|
Látogatás a güssingi Energiaparkba |
A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával (Zöld forrás) április 21-én a PRONAS látogatást szervezett Güssingbe, hogy tanulmányozza, miként reagál(t) az osztrák kisváros az energiával kapcsolatos kihívásokra. Célunk volt, hogy az információk eljussanak a döntéshozókhoz, szakemberekhez, így a küldöttségben helyi és kistérségi választott képviselők és mérnökök is részt vettek.
Napjaink egyik nagy kérdése, hogyan csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, illetve hogyan, mekkora költséggel tudjuk előállítani a szükséges energiát. A fosszilis energiahordozók fogyóban vannak, környezetre gyakorolt hatásuk pedig megkérdőjelezi mindazt az előnyt, amely belőlük származik. A megújuló energiaforrások képesek lehetnek arra, hogy ember és környezet békésen megférjen egymás mellett.
Güssing alig 4000 fős település. A lakosság 70%-a a ’90-es évekig Bécsbe és Grazba járt dolgozni, jelentős volt az elvándorlás. 1989-ben belevágtak a helyi adottságokra épülő, helyi igényeket kielégítő alternatív energiatermelés megvalósításához. Pályázati forrásokból, hitelből és saját erőből egész rendszert építettek ki, aminek meglett az eredménye: az indulást követően 1100 új munkahely létesült, mivel a helyben előállított – költségtakarékos - energia sok befektetőt vonzott, 50 új üzem települt ide. A Megújuló Energiák Európai Központja (EEE) a jövőt a folyamatos fejlesztésekben látja, komoly szakmai képzést folytatnak, s amiben mások csak gondot látnak (pl. az út mentén kaszálásra váró fű), ők abból is energiát nyernek.
Güssing és a kistérség 10 települése (Ökoenergieland) ma már energiaszükségletének döntő részét megújuló energiaforrásból biztosítja. Van itt több biomassza erőmű, fatüzelésű távfűtőmű, napelemes és biogáz erőmű. Ezek közül többet meglátogattak a küldöttség tagjai.
Güssing európai mintaprojekt, évente 10-15.000 ökoturista érkezik ide a megvalósított projektek tanulmányozására. Ehhez kapcsolódik a térség turisztikai nevezetességeinek reklámozása, meglátogatása, 125 km hosszúságú, kiváló minőségű kerékpárúttal. Több helyen építettek látványos ismeretterjesztő állomáshelyeket. Jó példa ez az ipar, kutatás-fejlesztés és a turizmus összekapcsolására.
Jelentős összegeket fordítottak régi épületek felújítására, utólagos szigetelésére, korszerűsítésére is.
Güssing 2004-ben megkapta az „Ausztria leginnovatívabb települése”, 2005-ben a környezetvédelmi Oscar-díjat (Energy Globe Award).
A rendszer egyik alapja a fa, amit helyből, illetve Magyarországról szereznek be, évi 44.000 tonna mennyiségben. Arra a kérdésre, hogy nem ellentmondásos-e, hogy hazánkból vastag, egészséges fák is érkeznek eltüzelésre, őszinte választ kaptunk: ha nem adnák el nekik a jó fát tűzifa áron, nem használnák. A településen van két parkettagyár, amely nagy mennyiségű hulladékanyagot biztosít, továbbá a helyi, magánkézben lévő erdőkből vásárolnak. Maguk az erdőtulajdonosok is üzemeltetnek Urbersdorfban egy törpeerőművet, amely 50 család hőenergiáját biztosítja. A hatékonyságot napkollektorral fokozzák.
Felhasználják a Nap energiáját, a szántók, rétek biomasszáját, de még a tyúktrágyából is energiát állítanak elő. (Érthetetlen, hogy a Csörötneken kiszórt trágyát miért nem Güssingbe fuvarozta az osztrák vállalkozó, ahol még pénzt is kapott volna érte. A mai napig nem tudjuk e trágya származási helyét, a Hatóság felszólítására egyszerűen nem válaszolnak a tulajdonosok…).
Tanulságos volt Güssing: az innováció, az új eljárások kidolgozása, a magas szintű hatékonyság, a helyi adottságok felhasználása megfontolandó Szentgotthárd számára. Bízunk abban, a döntéshozók is profitáltak a látogatásból.
Szívesen támogatunk minden olyan projektet, ami figyelembe veszi a természet érdekeit, nem avatkozik abba olyan módon bele, hogy visszafordíthatatlan károkat okozzon. A víz, a szél, a Nap, a megfelelően kontrollált biomassza/biogáz első helyen szerepelnek számunkra, az energiatakarékosság kiemelt alkalmazása mellett.
