|
Ez a természetes? |
A Rába-habzás mintegy 10 éves múltra tekint vissza. A szakemberek, vízügyi hatóságok, horgászok és civilek már a kezdetektől biztosak voltak az osztrák szennyezésben. Főleg és kizárólag a Rába mentén elhelyezkedő 3 osztrák bőrgyárat és a naftalinszulfonát nevű cserzőanyagot tették felelőssé.
2006/2007-ben széleskörű lakossági tiltakozás vette kezdetét, majd megalakult az osztrák-magyar Task-Force (akciócsoport), amely hatására az osztrák oldalon több intézkedést vezettek be.
Többek között új, kiegészítő szennyvíztisztítók kiépítésére született megállapodás, majd ezt meg is valósították teljes egészében Feldbachban, majdnem teljes egészében Wolfsdorfban, és a beruházás a végéhez közeledik Jennersdorfban. A naftalinszulfonát felhasználását 90 %-al csökkentették.
A Rába viszont ennek ellenére időnként intenzíven habzik.
Az osztrákok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy az ipari szennyezés mellett számos egyéb ok – többek között – természeti, biogén jelenségek is lehetnek.
A más folyóknál is tapasztalható habzás miatt ezzel a PRONAS is egyetértett, és már 2008-tól részletesebb, alaposabb vizsgálatokat, elemzéseket követelt, javasolt.
A bőrgyárak mellett felhívta a figyelmet a további ipari létesítményekre (ipari parkokra), a kommunális szennyvízkifolyókra, a mezőgazdaságból eredő műtrágyákra, permetező-, növényirtó-és rovarölő szerekre, a gombákra, az állattartásban keletkező trágyára, fekáliára…stb.
Volt két hossz-szelvény (Raba-Survey 1 és 2) és számos célirányos vizsgálat (jég-és habminták), amelyeknél a PRONAS is aktívan közreműködött. Ezek a vizsgálatok egyre jobban a biogén eredetű befolyást említették fő habképző forrásnak.
Tavasszal például a virágpor, nyáron az algák, ősszel a lombhullás, azaz a folyóba kerülő biomassza.
Az osztrák Umweltbundesamt (Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal) legújabb vizsgálatai is erre a végkövetkeztetésre jutottak. Az elemzésnél felhasználták a PRONAS rendszeres megfigyeléseit is, melyet hosszabb ideje táblázatokban, diagramokban vezet. A vizsgálati jelentés szöveges összefoglalója (a PRONAS fordítása alapján) az alábbiakban olvasható.
Amennyiben a természetes habzás kerül előtérbe, célszerű lenne fajonként felsorolni a habzást okozó növényeket, térképen jelölni azok területi elhelyezkedését és elterjedését, állományuk változását pedig éves szinten kontrollálni. Amíg ez nem történik meg, maradnak a kérdőjelek...
Az Umweltbundesamt munkatársai április 29-én a folyó több pontjánál vettek vízmintát, többek között a Rába forrásának közelében, Arzbergnél (Passailtól délre) is.
