A Rába
A Rába az ausztriai Fischbachi-Alpokban, mintegy 1200 m magasságban ered. A hegyek közötti szűk völgyben nagy s még a magyar határnál is 89,6 cm/km eséssel folyik a folyó. A Rába Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd Alsószölnöknél, 288 m tengerszint feletti magasságban éri el a magyar határt. Rövid szakaszon államhatárt képez, Szentgotthárdnál lép be végleg Magyarország területére.
A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos fajnak nyújt otthont. Élővilágának kialakulásában döntő szerepe volt a területen érvényesülő domborzati és éghajlati hatásoknak. Ez az élővilág egyszerre alpokaljai, szubmediterrán, és kontinentális hatásokat tükröz.
A Rába habzás
A folyó vízminősége az 20. század közepéig egészen kiváló volt, méteres mélységnél is látni lehetett a meder alját és a vízben úszkáló halakat. Az elmúlt évtizedekben azonban jelentős ipari fejlesztések zajlottak Ausztriában a Rába és mellékfolyói mentén (pl. bőrgyárak, geotermikus erőmű, stb). Az üzemek külön-külön betartották (időnként túllépték) a tartományok által előírt szennyvíz-kibocsátási értékeket, de összességében olyan mennyiségű szennyező anyagot ürítettek bele, ami megroppantotta a folyó élővilágát. Ehhez társult még a mezőgazdaság: a túlzott műtrágyázás és az öntözés céljából való illegális vízkivétel tovább rontott a helyzeten. Fentiek következtében a 21. század elején Szentgotthárdnál rendszeressé vált a folyó habzása.
A PRONAS aktívan bekapcsolódott a Rába vízminőségének javításáért folyó küzdelembe.
Rába-hab fő okozói lehetnek
Bőrgyárak (Wollsdorf Leder, Boxmark Feldbach, Boxmark Jennersdorf): naftalinszulfonát
További ipari üzemek, ipari parkok (pl. Weiz, Gleisdorf, Fehring)
Kommunális szennyvízkifolyók (Mogersdorf, Güssing): mosószerek, detergensek, mesterséges felületaktív anyagok
Mezőgazdaság: műtrágyák, permetező-, növényirtó-, rovarölő szerek, vízkiemelés
Állattartás: trágya, fekália
Halastavak: megnövekedett nitrát tartalom
Algák (kavics-, kérges-, fonalas), mohák
Virágpor, pollen (pl. ranunculus fluitans)
Elhalt állati és növényi szerves anyagok (pl. falevelek, sárga gyömbér, gesztenye)
Gombák, baktériumok, egysejtűek
Gépjármű gumikopás, ablakmosó folyadék (eső utáni bemosódások)
A szentgotthárdi gát felújítása
A Rába a szentgotthárdi gátnál
2012 májusától nem dokumentáljuk a habzás intenzitását: változtak a gátnál az áramlási viszonyok, a bőrgyárak komolyan veszik a szennyvíz tiszítását, stb. A gát átépítése előtt volt még hab a folyón, melynek eredetét nagyon nehéz meghatározni (természetes vagy/és emberi?) - ez a munka túlmutat egy civil szervezet lehetőségein.
Habzás? Máshol? Természetesen!
2007-ben egy magasrangú minisztériumi tisztviselő úgy nyilatkozott, egyedülálló a Rábán megjelenő habzás, ilyen jelenséget máshol nem találhatunk. A lenti képek mást mutatnak; ipari területek, városok, továbbá ember által nem háborgatott folyók, tavak is habzanak, melynek okai megérnének egy alapos elemzést, vizsgálatot.
A Rába habzás napi részletességű adatai
A Rába habzás oldalunkról letöltheti a táblázatokat.
Kisebb üzemzavar volt Wollsdorfban 2012. június 12-én
Összehasonlító táblázatok, Rába-habzás intenzitása:
2009/2010/2011_október-december
A Rába Fórum (2010.) a magyar és nemzetközi médiában
Magyarul:
Vas Népe: Napirenden a Rába szennyezése: osztrák és magyar vélemények
Vas Népe: Rába-fórum - együtt a folyóért
Magyar Nemzet: Bár kevésbé, de még mindig habzik a Rába Szentgotthárdnál
Volksgruppen.orf.at: Rába fórum Szentgotthárdon
Németül:
Kleine Zeitung
Woche Bildpost
ORF Burgenland
Bürger Aktiv honlap
A Rába Fórum jegyzőkönyvei
Rába Fórum 2010. jegyzőkönyv (magyar)
Raab Forum 2010. Protokoll (deutsch)
Rába Fórum Prezentáció
Rába Fórum prezentáció 2010. (zip)
